Menü
Manapság az egyre légtömörebb épületszerkezetek miatt, a természetes filtráció eltünésével, érdemes a mesterséges szellőztetéssel számolni. Az egészséges élet és a jó közérzet megteremtéséhez friss levegővel kell ellátni az életterünket és meg kell szabadulni az elhasznált levegőtől.
A hővisszanyerős szellőztetés lényege, hogy kiegyenlített szellőztetés következtében friss levegő jusson a tartózkodási terekbe. A légtechnikai rendszer a friss levegőt bejuttató befúvó- és az elhasznált levegőt elvezető elszívó pontokból, illetve ezeknek a légkezelővel és a kültérrel légcsatornával történő összekapcsolódásából áll össze. Az elhasznált levegőt mindig a szennyezett terekből szívjuk el (WC, fürdőszoba, konyha, tároló, kamra, gardrób), a friss levegőt a tartózkodási terekbe (nappali, hálószobák, irodák stb.) érdemes bejuttatni.
A beépített lemezes hővisszanyerő hűvösebb-hidegebb időben a távozó (elszívott) meleg levegővel felmelegíti a befújni kívánt friss levegőt, így az energia nem vész el. Nyáron a kellemesen hűvös belső levegő cseréje során a távozó levegő a frisslevegőt lehűti.
A hangcsillapított burkolattal készült légkezelők elektromos előfűtője miatt megoldott a fagyvédelem, utófűtéssel is ki lehet egészíteni a rendszert, illetve egy kezelőmodul, vagy távszabályozó modul segítségével automatikus időprogram szerint működő szabályozás is beállítható.
De miért fontos a friss levegő?
Az élelem és víz mellett az embereknek levegőre van szükségük az élethez.
A növekvő szén-dioxid-koncentráció okozza leginkább a rossz minőségű beltéri levegőt. Fiatal korban ezáltal minimalizálható a légzőszervi betegségek kialakulásának esélye.
A helyiségek használatakor a benne lévő levegő minősége is folyamatosan romlik, ezért szükség van a szellőztetésre. A modern, szinte légmentesen záródó épületekben ez már nem történik automatikusan az illesztési pontatlanságok, a lezáratlan ablakok és egyéb szivárgások révén. Az ablakok kinyitása orvosságot nyújt, azonban mindig magában hordozza a túl sok vagy túl kevés szellőzés kockázatát. Az otthoni szellőzés gépi megoldásai itt jó alternatívát jelentenek.
Magas páratartalom, penészedés és por?
Igen, ezek olyan problémák, amelyeket mesterséges szellőztetéssel ki lehet küszöbölni.
Az otthonunkban több forrásból történhet páraképződés:
Az egészséges beltéri klíma érdekében a levegő nem lehet sem túl nedves, sem túl száraz. Az „ideális” relatív páratartalom a 30 és 60% közötti tartományban van. Ez vonatkozik mind a modern, jobb hőszigetelésű épületekre, mind az idősebb kevésbé jól hőszigetelt házakra. A túl száraz levegő csak az év hideg napjain fordul elő, de ennek elkerülésére a lakásszellőztető berendezésekben egyszerű megoldások is elérhetők lettek: nedvességvisszanyerő hőcserélők, úgynevezett entalpia hőcserélők.
A túl nedves levegő többirányú veszélyt jelenthet, különösen az elégtelen fűtés és az épület burkolatának gyenge pontjai (ún. hőhidak) kapcsán: Nem csak szerkezeti károsodások fordulhatnak elő, hanem penészlerakódások is kialakulhatnak, és ezáltal fokozódhat az allergia kockázata.
A helyes szellőztetés nagyon fontos, különösen a meghüléses, influenzás időszakban, mivel csak a jó légcsere biztosítja a vírusok elszállítását a belső térből. Ez jelentősen csökkenti a fertőzés kockázatát. Ugyanez vonatkozik az új SARS-CoV-2 koronavírusra – más néven COVID-19-re.
Milyen szűrőre van szükségem a szellőztető gépbe?
Többféle szűrő vásárolható lakásszellőztető gépeinkbe:
G4 – ISO Coarse 60: Legegyszerűbb szűrő, amely az alábbiakat fogja meg: Rovarok, homok, pihe, repülő magok, haj
F7 – ePM1 60%: Leggyakrabban pollenszűrőnek nevezzük. A G4-hez képest egy finomabb szűrő, amely pollenek, baktériumok, spórák megfogására is képes.
Aktívszén szűrő: A levegőben szálló szennyező részecskéket és szagokat megköti, leggyakrabban a környéken gyakori fatüzelés esetén alkalmazzák.
A légszennyezés mértékének legfontosabb paramétere a szén-dioxid (CO2). Légzéskor szén-dioxidot bocsátunk ki és szagokat is termelünk – a kilélegzett levegőben a CO2 tartalom 4% körüli.
A 800–1000 ppm szén-dioxid-koncentráció esetén értékelhetjük megfelelőnek a levegőminőséget, legfeljebb 1500 ppm-ig (ppm jelentése „az egész milliomod része”, vagyis a CO, molekulák száma 1 millió légmolekulára vonatkoztatva). A külső levegő szén-dioxid-koncentrációja 400 ppm körüli vagyis 0,04% körüli. A levegő fő komponensei a nitrogén (körülbelül 78%) és az oxigén (körülbelül 21%).
A túl sok CO2 a helyiség levegőjében, mint a szagok és szennyező anyagok mutatója, nagyon gyakori probléma. Fejfájáshoz, koncentrációs problémákhoz és rossz alváshoz vezethet.
