Az R290 PFAS-mentes természetes hűtőközeg, amely kiváló termodinamikus tulajdonságokkal rendelkezik. A modern, monoblokk kivitelű levegő-víz hőszivattyúk, amelyeknek a kültéri egységében található a hűtőkör, emiatt különösen energiahatékonyan és fenntarthatóan üzemelnek. Ez a cikk egy áttekintést ad, hogy milyen szempontokat vegyünk figyelembe ennek, a jövőbiztos hőszivattyúnak az elhelyezésénél.
Egy hőszivattyú kültéri egységének optimális telepítési helyét alapvetően hat paraméter határozza meg:
Egy hőszivattyú lehűti a kinti levegőt
Mivel egy hőszivattyú a környezeti levegőből energiát von el, a kifújt levegő körülbelül 8-10 Kelvinnel hidegebb, mint a beszívott. Emiatt a kifúvó oldal („ventilátoroldal”) nem nézhet a terasz, a járda, vagy az állatkennel felé, és a ház homlokzata felé sem. A WOLF javaslata, hogy a minimális távolság a terasztól és a járdáktól kb. 3 méter legyen.
A sarkokban felállított hőszivattyúknál termikus levegő rövidzár jöhet létre – ez azt jelenti, hogy a kifújt hideg levegőt a hőszivattyú visszaszívja, ami a hatékonyság csökkenésével jár. A másik szélsőséget, a szélnek kitett helyeket is lehetőleg kerüljük, mert az erős szél megzavarja a hőszivattyú működését mind fűtési, mind leolvasztási üzemmódban.
Az R290 hűtőközeggel működő hőszivattyút lehet lapostetőre állítani, mint pl. egy kellően stabil garázstetőre, de ferdetetőre nem. A berendezést áramlástechnikai és akusztikai okokból sem érdemes mélyedésbe helyezni, de az R290 hűtőközeg esetén ez nem is megengedett.
Kellően nagy légáram biztosítása
A kültéri egységet nem szabad túl közel helyezni a falhoz, nehogy a légáramot akadályozza. A faltól való távolság – itt található a szívóoldal – legyen legalább 20 cm. A légáramot befolyásoló akadályoknak jobbra és balra is legalább 1 m-re távolságra kell lenniük.
Ha a telepítés helyszínén jellemzően nagyobb mennyiségű hó várható, akkor egy tartókonzolról is gondoskodjunk (választható tartozék). Ugyanez vonatkozik az árvízvédelmi óvintézkedésre is. Ebben az esetben lehetőségként kínálkozik az is, hogy a berendezést egy gyártó által szállított fali konzolra rögzítsük.
Hasznos lehet a helyszínen a kültéri egység felett tető kialakítása is. Azt is meg kell akadályozni, hogy a faleveleket stb. a beszívó oldalra fújja a szél, nehogy ezek megzavarják a hőszivattyú működését. A kültéri egységet ezért ne állítsuk közvetlenül fa alá.
Ha több hőszivattyú van egymás mellett telepítve, legalább fél méter távolságot tartsunk közöttük. Ez a távolság biztosítja, hogy elegendő levegő áramoljon a hőszivattyún keresztül, és a karbantartási munkákhoz is hozzáférhető legyen a berendezés.
Elhelyezés az uralkodó szélirányra merőlegesen
Ideálisan a hőszivattyút az uralkodó szélirányra merőlegesen kell pozícionálni. A kifúvó oldal semmi esetben sem kerülhet az uralkodó széliránnyal szembe, de ha az ingatlanon nincs más lehetőség, akkor egy stabil szélfogót építsünk a berendezés köré.
Ha a hőszivattyú és a tengerpart közötti távolság nincs több, mint 5 km, akkor a berendezést az épület tengeri széltől védett oldalán telepítsük.
Ha ez nem lehetséges, a WOLF erős beton szélfogó felállítását javasolja, amelynek magassága és szélessége a kültéri egység méreteinek legalább 150%-a legyen.
Előremenő és visszatérő vezetékek szigetelése
A kültéri és a beltéri egységek közötti előremenő és visszatérő vezetékekben fűtővíz kering. Fontos ezért a megfelelő hő- és fagyálló szigetelés, hogy a csövek hővesztesége a lehető legalacsonyabb legyen. Ugyanezen okból a jól szigetelt vezetékeket a fagyhatár alá fektetik a talajba. A gyári csatlakozókészletek ehhez egyszerű, gyors és biztonságos összeszerelést tesznek lehetővé.
A beltéri és kültéri egységek közötti távolság lehetőleg minél rövidebb legyen, hogy minimalizáljuk a hő- és nyomásveszteséget. A fűtendő épülethez közeli telepítésnek megvan az az előnye is, hogy a földmunkák és a bekötési munkák költségei kezelhető keretek között maradnak.
Hőszivattyú körüli védőtávolságok betartása
Mivel az R290 hűtőközeg gyúlékony és nehezebb a levegőnél, figyeljünk a kültéri egység elhelyezésénél arra, hogy szivárgás esetén a hűtőközeg ne kerülhessen az épületbe, a csatornarendszerbe vagy pedig a fűtővízbe. Ennek megakadályozása érdekében a kültéri egység körül ún. védőtávolságokat határoztak meg:
A kültéri egység közvetlen közelében nem lehetnek ablakok, ajtók vagy aknák, sem eresz-, esővízelvezető- vagy szennyvízcsatornák. Ökölszabály szerint a talajra állított hőszivattyúk körül legalább egy méter távolságot kell tartani
a hőszivattyú felső széle fölött pedig fél métert. A hőszivattyú fölött ebben a távolságban már lehetnek ablakok.
Ezek a hőszivattyú körüli védőtávolságok nem terjedhetnek ki parkolók, szomszédos telkek vagy közutak területére.
Védelem a gyújtóforrásoktól és a járműforgalomtól
A védőtávolságokon belül a gyújtóforrásokat is kerülni kell: ide tartoznak például a nyílt láng, hőgombák, grillek, elektromos berendezések, dugalj, lámpák, villanykapcsolók, szikraképző eszközök és minden eszköz, ami 360°C feletti hőmérsékletet tud elérni.
Ha a kültéri egység mellett járművek manővereznek, akkor egy erős ütközésvédelmet építsünk ki a berendezés körül. Ez azonban nem akadályozhatja a levegő áramlását a hőszivattyún keresztül (hatásfok csökkenés), és a zajkibocsátást sem befolyásolhatja negatív irányban. Ugyanez érvényes a vandalizmus elleni védelem kiépítésére is.
35 dB[A] hangnyomásszint 3 méter távolságra
A hőszivattyúk zajkibocsátásának mértékét előírások alapján kell meghatározni. A modern hőszivattyúknak a technológia jelenlegi állása szerint csak nagyon kevés zajemissziója van. Éjszakai üzemmódban ezek a berendezések nem léphetik át 3 méter távolságban a 35 dB[A] hangnyomásszint határt, ami a lakóterületek, kórházak és gyógyászati intézmények környékén érvényes 22:00 és 06:00 óra között.
Összehasonlításképp: egy nyugodt szoba vagy enyhe szél 30 decibelt okoz, a suttogás vagy egy csendes utcaszakasz éjszaka 40 decibelt. Ugyanebből az okból kifolyólag betartandó a 3 méter távolság a szomszédos telektől is.
Hangcsillapított felépítés
A ventilátor és a kompresszor a levegő-víz hőszivattyúk fő zajforrásai, ezért a hőszivattyúk szerkezetileg úgy vannak kialakítva, hogy ezek a készülékházzal ne érintkezzenek. Így meg lehet akadályozni, hogy az utóbbit az alkatrészek rezgésbe hozzák és ezáltal zavaró hanghatások keletkezzenek.
Falmélyedésekbe, két fal közé, előtetők alá vagy sarokba nem szabad a hőszivattyút állítani, mert ez nagyon kedvezőtlenül hatna a hangképződésre (hangnyomásszint). Különösen merőleges felületeken tud a hang visszaverődni, és így a berendezés hangosabbnak tűnik, mintha a szabadban állna.
A merőleges felületek (homlokzatok, falak) számának növekedésével exponenciálisan nő a hangnyomásszint, a szabadban felállított eszközzel szemben. Például a hangvisszaverődés hatására az üzemi hanghatásokhoz 9 dB[A] adódik, ha a kültéri egység egy max. 5 méter magasságú előtető alatt áll. A növényzet viszont, mint a bokrok és a pázsit csökkenthetik a hangnyomásszintet.
„Vizuális zaj“
Zajra érzékeny személyek lehetőleg ne helyezzék a hőszivattyút a hálószoba vagy a nappali alá, vagy mellé. A hőszivattyúk kültéri egységeit általában az utca felőli oldalon javasolt elhelyezni.
A zajok szubjektív pszichoakusztikus észlelése gyakran függ a zajforrások vizuális érzékelésétől. Van olyan eset, amikor a szomszédok már a hőszivattyú látványától úgy érzik, hogy a nyugalmukat megzavarták, holott lehet, hogy a készülék még be sincs üzemelve („vizuális zaj“).
Ezért a gyakorlatban nem szokatlan a hőszivattyút a szomszédok elől optikailag leárnyékolni. Lehetséges például a hőszivattyúkat rácsos szerkezettel körbeépíteni vagy nyitott kocsibeállókban elhelyezni.
Egy WOLF CHA-ban duplán hangszigetelt kompresszor van, vagyis külön burkolat veszi körül, és ezt még egy hangszigetelés borít. A legújabb generáció ventilátorlamellái bagolyszárny formájúak, és ezen felül további légvezető lapátok gondoskodnak a ventilátor energiahatékony működéséről. Ennek a kivitelnek köszönhetően a WOLF CHA az egyik legcsendesebb és leghatékonyabb levegő-víz hőszivattyú a piacon.
A modern és hatékony WOLF CHA külsőleg is különbözik a többi gyártó halványszürke és bézs színű modelljeitől – az időtálló és visszafogott készülékházat Espen Øino sztár luxusjacht-designer tervezte, ezért a CHA a megjelenésében is kivételes.
Szilárd tartószerkezet
A földmunkákhoz a kültéri egység és a ház közötti területet szabadon kell hagyni, hogy először a kültéri ásási, fektetési és telepítési munkákat el lehessen végezni. Egy hőszivattyút szilárd talapzatra kell építeni, hogy elkerüljük az üzem közben keletkező mechanikai zajokat. A talapzatnak teherbírónak, fagyállónak és vízszintesnek kell lenni a szerkezettechnológiai szabályok szerint. Egy betontalapzat lehet sávalap (30 cm) vagy talplemez (20 cm). Ezek alternatívája lehet a tartozékként elérhető gyári fali konzol.
A kondenzátumképződés kérdését gyakran alábecsüljük. A leolvasztásnál a hőszivattyúból néhány liter víz távozik kondenzátumként, amit biztonságosan kell elvezetni. Ezt tehetjük egy fagymentes területen, egy megfelelő lejtésű elvezetésen keresztül: vagy egy kavicságyon, ami napi 50 liter vizet képes felvenni, vagy egy szifonon keresztül egy szennyvíz- vagy esővíz csatornába vezetjük, esetleg egy dréncsőbe.
Beltéri egység és puffertároló az épületben
A beltéri egységet a fűtőkör előremenő és visszatérő faláttörése közelében kell telepíteni. Érdemes a puffertárolót a beltéri egység közelében elhelyezni és csatlakoztatni, hogy a csatlakozó csővezetékek minél rövidebbek lehessenek.
A berendezés helyszükséglete ugyanakkora, mint egy fali kazáné. Az egységnek viszont elölről akadálymentesen megközelíthetőnek kell lennie. Külön szervizhelyiség nem szükséges.
Következtetés
A magas fokú ipari előregyártásnak köszönhetően egy régi fűtőberendezés cseréje egy modern WOLF CHA-monoblokk levegő-/ víz-hőszivattyúra nagyon egyszerűen megoldható. A propán (R290) természetes hűtőközeggel működő hőszivattyú megfelelő helyét ezt a néhány konkrét tanácsot figyelembe véve könnyen megtalálhatjuk.
A levegő-hőszivattyú számos előnye azt eredményezte, hogy a piaca sokkal gyorsabban növekszik, mint a talajszondás rendszereké. 2021-ben a levegő-víz-hőszivattyúk aránya 82 % volt a német piacon. Ebből az összesen 127.000 levegő-víz hőszivattyúból körülbelül 83.500 esetben a monoblokk kivitelre esett a választás.
Elhelyezés lapostetőn, például garázson
Ha a talajszinten szűkös a hely a kültéri egység elhelyezésére, akkor bizonyos esetekben ajánlkozik a lehetőség, hogy a hőszivattyút a garázstetőre vagy más, nem használt lapostetőre helyezzük. Ha a karbantartás és szervizmunkák elvégzéséhez egyébként biztosított a hely, akkor ellenőrizni kell, hogy a tetőszerkezet alkalmas-e további terhek (pl. berendezés súlya, hó-, szélterhelés) megtartására. A lapostetőn nem elhanyagolható a szélterhelés, ezért a kültéri egységet szilárdan kell rögzíteni.
Szempont még ezen felül, hogy a lapostetőre nem vezethetnek ajtók vagy ablakok. Szellőzőcsövek, tetőtéri ablakok vagy hasonlók sem megengedettek a védőtávolságokon belül. Egy esetlegesen meglévő attika (azaz falak vagy más magasítás körben a lapostetőn) nem lépheti át a 0,15 métert. Az épülettől és ablakoktól szükséges védőtávolságokat is be kell tartani (ahogy arról írtunk).
A hőszivattyútól a szifonig vezető NÁ 50 átmérőjű kondenzátum csövet minden esetben szigetelni kell. A szennyvízcsatorna védelme érdekében meg kell különböztetni a fagymentes és nem fagymentes területen történő elvezetést: fagymentes területen nincs szükség további óvintézkedésekre, míg a nem fagymentes területen feltétlenül szükséges egy kiegészítő fűtés a berendezéstől a szifonig, közvetlenül a tető alatt.
Ha a kondenzátumot egy szennyvíz-, vagy esővízcsatornába vagy dréncsőbe vezetik, ügyelni kell a megfelelő lejtésre és a fagymentes fektetésre. A kondenzátumot a szabadban is el lehet vezetni, ha a befogadó közeg (pl. kavics) elegendő felvevőképességgel bír.
Minden más vizet szállító vezetéket a lehető legrövidebb úton vezessük az épületbe és a többi elvárásnak megfelelően nagyon jól szigeteljük őket.
